Logopédia

Mi a megkésett beszédfejlődés?
Általában a lányok esetében 2 éves korra, fiúk esetében 2 és fél éves korra meg kell indulnia a beszédnek. Ekkorra a gyermek jó, ha rendelkezik néhány szóból álló aktív szókinccsel, melyet képes anyanyelve szabályrendszere szerint használni, egyszerű mondatokká formálni.
Olykor azonban késik a beszéd indulása, a környezet motiváló hatása ellenére sem indul meg erre az időre, nem képes a gyermek a hallott szavakat reprodukálni. Ezt nevezzük „ megkésett beszédfejlődésnek”.
Lényeges , hogy mindezek a tünetek ép hallás, ép beszédszervek és ép intellektus mellett jelentkeznek.
Okai lehetnek: lassúbb agyi érés, születés előtti, születés közbeni, vagy azt követő sérülés, öröklött beszédgyengeség, környezeti hatások (ingerszegény környezet).
A beszéd és a nyelvhasználat szintjén mutatkozó tünetek:

-késve indul a beszéd, késik, vagy kimarad a gagyogás,
- lassan gyarapodik a szókincs
- a nyelvi szerkezetek, ragok, toldalékok használata bizonytalan, helytelen
- az aktívan használt szavakat torzítva, hang-, és szótagcserékkel mondja, emiatt nehezen érthető a környezet számára a beszéd
- a megjelenő hangképzési hibák nem következetesek, vagyis bizonyos hangokat hol egyik, hol másik hanggal helyettesíti pl.: labda- dadda- jappa, ennek oka, hogy a hangok egymásutániságát, sorrendjét nehezen tudja megjegyezni
- nehezen vagy nem tudja megkülönböztetni a zöngés és zöngétlen hangokat, képzésük is nehezített
- 6-8 éves korukra még – az eltérő fejlődésmenet miatt- nagymértékű lemaradást mutatnak a nyelvhasználatban kortársaikhoz képest
- iskoláskorban az olvasás, írás elsajátításának és eszközszinten való használatának a nehézségével küzdenek ( olvasás, írás nehézség/zavar jelentkezhet)

Kapcsolódó tünetek lehetnek:
- lassúbb ütemű lehet a mozgásfejlődés, mind a nagymozgások (kúszás, mászás, járás), mind a finommozgások területén
- nehezen tájékozódnak a saját testükön, térben és időben egyaránt
- fáradékonyabbak
- a környező világ ingereinek észlelése, befogadása is nehezített lehet
- magatartási problémák jelenhetnek meg a kapcsolatteremtés nehézségei miatt

A beszédprobléma lehet enyhébb és súlyosabb, ebben az esetben nem késésről, hanem akadályozottságról (diszfázia, hallás sérülés, értelmi akadályozottság, autizmus, mozgássérülés) beszélünk. Szakemberek feladata annak eldöntése, hogy az enyhébb, vagy a súlyosabb esettel állunk-e szemben
(Forrás:Mérei Ferencné: A megkésett beszédfejlődés, in.: Logopédia jegyzet, szerk.: Kovács Emőke)

Életkor: 3 éves kortól
A terápia 4 nagyobb területből áll:

1. Beszédindítás
2. Szókincsbővítés
3. Általános fejlesztés
4. Magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítása
5. Későbbiekben a beszéd alaki rendezése ( beszédhangok helyes ejtésének kialakítása)

A terápia során a sok játékos feladat mellett BitteraTiborné, Dr. Juhász Ágnes: Én is tudok beszélni című beszédfejlesztő munkatankönyvét és az ehhez tartozó Megkésett beszédfejlődés terápia című könyvet vesszük igénybe.
A megkésett beszédfejlődés terápiája egyénileg történik, az ajánlott heti óraszám: 1-2 óra (alkalmanként 30-45 perc, a gyermek terhelhetőségétől függően). A megkésett beszédfejlődés logopédiai terápiáját javasolt kiegészíteni mozgásfejlesztéssel ( Alapozó, TSMT, DSZIT, Ayres terápia), hiszen az idegrendszeri érést mindezek elősegítik.

Az artikulációs problémáknak 3 fajtáját különböztetjük meg:

- leggyakoribbak a hangcserék. Ekkor a gyermek egy helyes hangot egy másik hanggal helyettesít, cserél. Pl. a kakaó helyett tataó, sapka helyett szapka, lapát helyett japát, rádió helyett jádió/ládió szavakat mondja. Ezekben az esetekben k hang helyett t hangot ejt, s hang helyett sz hangot ejt, stb.
- a következő a hangtorzítás. Amikor egy adott hangot torzan, helytelenül ejt a gyermek. Ilyen eset, ha a sz hang ejtése esetén kidugja a nyelvét a fogsora között, vagy a r hangot hátul, a torkában rezegteti.
- a 3. a hangkihagyás. Ekkor a gyermek nem ejt 1-1 hangot, ez előfordulhat szó elején, szó végén és a szóban is. Pl. hajó helyett ajó, szék helyett szé, ajtó helyett ató ejtése.

Mind az artikulációs zavarnál, mind a fonológiai zavarnál ugyanazt a terápiát alkalmazzuk, azzal a különbséggel, hogy a fonológiai zavarnál nagyobb hangsúlyt fektetünk a hallási differenciálásra ( auditív diszkrimináció).
Életkor: 4 és fél éves kortól

A terápia lépései:
1. Előkészítő gyakorlatok: a hangképző szerveket meg kell erősíteni ahhoz, hogy dolgozni tudjunk vele.
-Artikulációt ügyesítő gyakorlatok: arc és nyelvgyakorlatok
-Fújó-szívó gyakorlatok

2. Hallási differenciálást fejlesztő gyakorlatok: a gyermeknek a helytelen és a helyes képzés között kell különbséget tennie hallás után ( akusztikus differenciálás), hogy elsajátíthassa a helyes ejtést. A terápia része a motoros differenciálás is. Ilyenkor a gyerek által kevert hangokat egymás mellett fejlesztjük, ciklizáljuk, hogy a gyermek a már elsajátított hangot és a korábban ejtett hangot egymás mellett használva kialakuljon a különbségtevés és megszűnjön a tévesztés.

3. Hangfejlesztés: a terápia ezen pontján alakítjuk ki a hang helyes képzését. Megmutatjuk a nyelv helyét, az ajkak és a fogak állását, valamint megfigyeltetjük a zöngés-zöngétlen hangok tulajdonságát.

4. Hangrögzítés: ha már a gyermekhelyesen tudja ejteni a hangot, azaz egymagában meg tudja szólaltatni, akkor elkezdjük rögzíteni a helyes ejtést, hogy megjegyezze. ( Ehhez Montágh Imrének a ’Tiszta beszéd’ című könyvében található rögzítősorokat használjuk. Figyelembe véve a fő szempontot: szó eleji, szó végi és szó belseji helyzetben legyen a hang.)

5. Automatizálás: miután már rögzült egy adott hang, akkor állunk neki szavakat mondatni játékosan, hogy majd egyszer eljussunk a szöveg szintű helyes alkalmazáshoz.

6. Versek, mondókák után a spontán beszédbe is megjelenik a tiszta beszédhang.
Abban az esetben, ha a gyermek kihagyja a hangot, akkor lassabban megyünk végig a terápia lépésein több differenciálást végzünk vele, hogy tudatosuljon számára, a kihagyott hang létezik és hol kell mondani. Ez egy idő után rögzül a gyermekben és megtanulja alkalmazni a tanultakat, ez azonban lassabb folyamat.

Ma már nagyon sokfajta jó minőségű fejlesztő munkafüzet áll rendelkezésünkre. A terápia folyamán nagy figyelmet fordítunk a helyes , gyermek problémájával kompatibilis könyv, munkafüzet kiválasztására. Egyéb részképességek fejlesztésére is tudunk módszereket, fejlesztő játékokat, otthoni egyszerű családi tevékenységeket ajánlani.

A beszéd 2 nagyon fontos része a beszédészlelés és a beszédértés. Hogy gyermekünk szépen, tisztán beszéljen, választékosan fejezze ki magát, és a hallott, majd az olvasott szöveget megértse, értelmezze, pontos beszédészlelésre és beszédértésre van szüksége. Mindez hozzájárul az eredményes tanuláshoz.
A beszédészlelés a beszédmegértésnek az első nagy szakasza, amely alatt a beszédhangokat, hangkapcsolatokat azonosítjuk. Képesek vagyunk felismeri például a „b, v, f, l, a, e, ű” hangokat, az om, on, ja, szi hangkapcsolatokat, illetve különbségeket tudunk tenni az egyes hangok között. Tehát a beszédészlelés során felismerjük azokat a különbségeket, amelyeket a nyelvünk alkalmaz a mindennapok során.
Abban az esetben, ha ezen a 2 területen elmaradás tapasztalható, akkor:

- az artikulációs hibák elhúzódó fennmaradása tapasztalható,
- valamint iskolás korban helyesírási nehézség,
- és az értő olvasásnak a nehézsége mutatkozik.

Mindez magával vonzza az olvasott szöveg feldolgozási nehézségét, az olvasott szöveg értelmezésének nehézségét, a mindennapi tanulás, az olvasottak tartalmának megjegyzési nehézségét. Azaz a tanulás lassú, eredménytelen lesz, vagy csekély eredményű. Ezzel lényeges stresszt és kudarcélményt okozva szülőnek, gyermeknek egyaránt.
A beszédértés:
Három szintjét különböztetjük meg:

1. szóértés
Zavara esetén a gyermek kevés szóval, rövid mondatokban beszél. Kevés szót ismer, fogalmazásából hiányzik a szín, a változatosság, nem találja a szavakat, sok töltelékszót használ, töredékesen beszél.
2. mondatértés
Úgy fogalmaz a gyermek, ha ezen a területen problémája van, mintha egy idegen nyelven beszélne. Nem érti mások beszédéből, utasításaiból a viszonyokat, összefüggéseket, azokat a tartalmakat, melyeket toldalékaink, kötőszavaink, nyelvtani eszközeink hordoznak. Nem képesek érthetően elmesélni élményeiket, vagy leírni egy képet, szituációt. „Szósalátákban” mesélnek, mondataik töredékesek, nyelvtanilag hibásak.

3. szövegértés
A gyermek nem érti a mesék, történetek összefüggéseit, a cselekményt, nem képesek kiválasztani a lényeget, nem tudják visszaadni a szövegek tartalmát.

E két folyamat zavara vagy elmaradása gyakran elkerüli a szülők, pedagógusok figyelmét. A szülők a következőket tapasztalhatva gyanakodhatnak erre a problémára:
Óvodás korban: tartós hangejtési zavar, átlagosnál jobban torzítja a szavakat, hibás beszédszerkezeteket használ tartósan, keveset beszél az óvodában, vagy éppen állandóan „locsog”, sokszor visszakérdez, gyakran nem figyel oda, feladatokat lassan, megkésve hajtja végre, nem köti le a mesehallgatás, vagy csak akkor, ha sok kép van benne, nehezen tanul verset, mondókát.

Iskolás korban: gyakran figyelmetlen, nehezen követi az óra menetét, lassú, a dolgozat elkészítéséhez kevés az idő, önállóan nehezen dolgozik az órán, rosszabb a teljesítménye, mint a képessége, tartós olvasási, írási problémái vannak, nem érti az olvasott szöveget, tollbamondásnál, másolásnál sokat hibázik, nehezen fogalmaz szóban és írásban, , nem tud otthon egyedül tanulni, amit megtanul másnapra már elfelejti.
Mi a teendő ha úgy gondoljuk, hogy gyermekünk beszédészlelésével gond van?

- Első lépés: Kérje gyermeke audiológiai vizsgálatát a gyermek fül-orr-gégészeten.
- Második lépés: amennyiben gyermeke hallása tökéletes, keresse fel a logopédust az audiológiai vizsgálat eredményével és kérjen GMP vizsgálatot. ( ez beszédészlelést és megértést vizsgáló eljárás)

A vizsgálat után a logopédus szakvéleményében benne lesz az eredmény és a terápiás javaslat.

Mi a terápia folyamata?
Az észrevett beszédészlelési zavar viszonylag könnyen, hatékonyan javítható, hamar jelentkezik a fejlesztés eredménye, ha megfelelően rendszeres a gyakorlás. A logopédus foglalkozásain elvégzett gyakorlatok mellett a szülőknek is javasol otthoni játékos feladatokat, tehát a család is aktívan, játékosan befolyásolhatja a jó ütemű fejlődést. Fontos a napi rendszerességgel, rövid ideig tartó gyakorlás.
Ajánlott szakkönyvek:
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése
Dr. Gósy Mária: Beszédpercepciót fejlesztő modulok

A diszlexia olyan részképességzavar, amely a nyelvvel, azon belül a beszéddel, az olvasástanulással függ össze. Vezető tünete az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, az intelligencia és az iskolázottság alapján elvárható szinttől.
A gondos szülő is fel tudja ismerni azokat a hiányosságokat a gyermek játéktevékenysége, mozgása, beszéde során, amelyek utalhatnak bizonyos képességek hiányára, fejletlenségére. A logopédus a gyermek 5 éves kora körül nagy bizonyossággal meg tudja mondani, hogy a gyermek veszélyeztetett-e a diszlexia kialakulásával kapcsolatban.
A későbbiekben a diszlexiás tanuló számára nehézséget okoz az olvasás hagyományos módszerekkel történő elsajátítása, az idegen nyelv tanulása. Speciális segítséget logopédus és fejlesztő pedagógus adhat.
Mi a diszlexia prevenció célja?
Óvodáskorú gyermekek esetén a diszlexia prevenció célja az olvasáshoz szükséges részképességek kialakítása, fejlesztése, fent leírt részképességzavar megelőzése. Olyan feladatok , fejlesztő játékok végzése, melyekkel a meglévő problémák kiküszöbölhetőek. Előkészíteni a gyermeket az olvasás, írás folyamatára. Elsajáttíttatni a gyermekkel egy olyan tudást, ami átsegíti az első tanév gyors tempójú ismeretszerzési időszakán.
Életkor:
Kizárólag utolsó éves óvodások.

A diszlexia veszélyeztetettség jelei óvodáskorban:
- késői beszédfejlődés (két és fél éves korában még nem beszél) és más beszédzavarok
- késői, vagy lassúbb mozgásfejlődés
- ritmuszavar a beszéd és a mozgás területén egyaránt
- térbeli és időbeli tájékozódás nehézségek
- nehezen kialakuló laterális dominancia (hol egyik, hol másik kezét használja tevékenységei, pl.: evés, építés, rajzolgatás közben)
- érdektelenség a mesék, versek iránt
- az adott életkorban elvárhatónál szegényesebb szókincs
- szótalálási nehézség
- a rövid távú memória zavara

Mi történik a foglalkozásokon?
Diszlexia prevenciót alkalmazunk akkor, ha a gyermek még nem tud írni és olvasni, azonban több jel is arra mutat, hogy hajlamos lehet a probléma kialakulására, azaz diszlexia veszélyeztetett.
A foglalkozások során igyekszünk olyan képességeket fejleszteni, amelyek szerepet játszanak az olvasás és az írás helyes kialakulásában. Ezen képességek közé tartozik a vizuális és a hallási érzékelés, a térbeli tájékozódás, a finommozgás és a nyelvi készség is. Megkezdjük az olvasás írás előkészítését és elnyújtottan a betűk megismerését, a tanult betűk azonnali differenciálását. A foglalkozások olyannyira játékos formájúak, hogy szinte észrevétlenül indul el az olvasás folyamata.
Az általalunk kínált fejlesztő, játékos foglalkozásokkal a következő területeket fejlesztjük:
1. téri tájékozódás;
2. beszéd;
3. beszédészlelés;
4. ritmusfejlesztés,
5. gondolkodás ;
6. figyelem;
7. emlékezet

A sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek fejlesztése a szakértői bizottság szakvéleményében megállapított diagnózis alapján történik.
Ebben az esetben az előírt fejlesztési javaslatok alapján történik a terápia. A gyermek egyéb logopédiai fejlesztése kiegészítésére, annak megerősítésére is van lehetőség. Ekkor a más helyen dolgozó szakemberrel egyeztetve , együttműködve történik a terápiás terv elkészítése.