Vizsgálatok

Az általános képességmérés a gyermek gyógypedagógiai szempontú vizsgálata, amely az egyéni illetve csoportos fejlesztő foglalkozások, terápiák megkezdésének alapját képezi.
Az állapotfelmérés rendkívül fontos, hogy az esetleges elmaradást időben felismerjük, a komolyabb problémákat megelőzzük. A felmérés eredményei segítenek abban, hogy a gyermek igényeinek melyik csoportos foglalkozásunk felel meg leginkább, illetve mely esetekben szükséges egyénre szabott fejlesztő foglalkozás.

Mikor javasoljuk?

2 éves kortól minden gyermeknek megelőző jelleggel.
Minden gyermeknek feltérképezni részképességeit, képességprofilját.
Ha meg szeretné könnyíteni gyermekének az óvoda-iskola átmenetet.
Amennyiben gyermeke túlzottan eleven, mozgékony, figyelmetlen, illetve az ellenkezője kedvetlen, fáradt, motiválatlan.
Amikor gyermeke mozgásában elmaradást tapasztal. (pl. kimaradt mozgásfejlődési szakaszok vagy hibás a kivitelezésük, ügyetlen, koordinálatlan a mozgása, gyakran érik balesetek)
Amikor gyermeke beszédében elmaradást tapasztal. (pl. beszédkésés, szegényes szókincs, nem tudja magát kifejezni, nem érti, amit mondanak neki)
Ha gyermeke viselkedésében változást tapasztal (visszahúzódó, szorong – impulzív, agresszív).
Beilleszkedési problémák, kapcsolatteremtési/ fenntartási nehézségek esetén.
Ha úgy gondolja, gyermekének fejlesztésre lenne szüksége.
A felmérés menete:

Első lépés, hogy felveszünk a szülővel egy részletes anamnézist, melyben átbeszéljük a gyermek fejlődését a fogantatástól a jelen napig, valamint a legfontosabb fejlődési mérföldkövet (mozgásfejlődés, beszédfejlődés, értelmi fejlődés, szocializáció) időbeni áttekintése történik.

A következő lépésben a megfigyelés módszerét alkalmazva feltérképezzük a gyermek képességeit, készségeit, megfigyeljük a gyermek tevékenységét spontán játékhelyzetben.

A megfigyelés fő területei:

testi érettség, motoros képességek (nagymozgás, finommozgás, koordinációs képesség, egyensúly, tájékozódás, testséma)
értelmi képességek (érzékelés- észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás)
érzelmi, akarati képességek
szocializációs képesség (énkép, szabálykövetés, társas kapcsolatok, stb.)
anyanyelvi képesség (beszéd produkció, beszédértés, kifejezőképesség, stb.)
Amennyiben szükséges 3 éves kortól kiegészítő teszteket alkalmazunk. 5 éves kortól az általános képességmérés részét képezi a tesztekkel történő vizsgálat. Ilyen tesztek például a figyelemteszt, Bender, Difer, GOH-GMP, Frostig, Sindelar, Edtfeldt, stb.

Végül a felmérés eredményének szóbeli átbeszélése történik, illetve javaslattétel a gyermeknek megfelelő foglalkozásokra, fejlesztésre, esetleg további vizsgálatra. Természetesen a képességmérés része a szülőnek történő tanácsadás a gyermek otthoni nevelésével, fejlesztésével kapcsolatban, illetve az egyéni segítségnyújtás.

Az általános képességmérés időtartama: kb. 90-120 perc.

A komplex iskolaérettségi vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy segítséget nyújtson a szülőnek annak eldöntésében, hogy gyermeke az iskola megkezdéséhez szükséges tanulási készségek, képességek tekintetében jelenleg milyen szinten áll. Mind köztudott, az iskolaérettség meghatározásához a biológiai, pszichológiai és szocializációs tényezők egyaránt közrejátszanak. A biológiai érettség alatt a gyermek fiziológiás jellemzőit értjük, azaz a testmagasságát, testsúlyát. Ezeket a gyermekorvos vizsgálja. A többi terület feltérképezését célozza meg vizsgálatunk, melyet gyógypedagógus vagy fejlesztőpedagógus/ tanító kolléganőnk végez, szükség esetén pszichológus kolléganőnk bevonásával.
Ahhoz, hogy egy gyermek sikeresen vegye az akadályokat és az iskolakezdése gördülékeny és kudarcoktól mentes legyen az szükséges, hogy a tanulási részképességek, pszichés érettség, szociális érettség tekintetében megfelelő szinten álljon.

A vizsgálat fő területei:

Mozgásállapot (nagymozgás, rugalmasság, egyensúly, keresztmozgások, koordináció, reflexmaradványok)
Dominancia
Téri relációk, testséma
Szám- és mennyiségfogalom
Figyelem
Vizuomotoros koordináció (ábramásolás)
Vizuális percepció (térirányok, formafelismerés, rész-egész, alak-háttér észlelés, Gestalt látás, vonalkövetés, stb.)
Szerialitás
Munkamemória
Vizuális és auditív memória
Főfogalom alá rendezés
Szókincs
Összefüggő beszéd
Általános tájékozottság
Különbség megfogalmazása, ellentétek
Következtetés-gondolkodás
Beszédhanghallás
Nyelvtani szerkezetek
Emberrajz, családrajz
Természetesen folyamatosan megfigyeli a vizsgálat alatt a szakember a gyermek reakciót, érzelmi viszonyulását, a feladattudat, feladattartás állapotát, az esetleges pótcselekvéseket, a gyermek motiválhatóságát, taníthatóságát, fáradékonyságát, stb.

A vizsgálat időtartama: 2,5- 3 óra (közben szünet, szabad játék).
A vizsgálat végeztével rövid szóbeli tájékoztatást ad a szakember a szülőnek a vizsgálatról.

Ezután részletes írásos szakvélemény készül, melyet 15 napon belül megkap a szülő.

A gyermekek iskolai teljesítményét sok minden befolyásolhatja.
Van olyan gyermek, aki:

iskola teljesítménye elmarad az értelmi képességeihez mérten elvárhatótól,
megfigyelhető teljesítményromlás,
az első pillanattól kezdve gyengébb teljesítményt mutatnak
egyes kultúrtechnika területén mutat alacsony teljesítményt (olvasás, helyesírás, számolás),
nehezére esik egy helyben ülni, folyton izeg-mozog, kiesik a padból, piszkálja társait
figyelme gyorsan terelődik, „álmodozik” órán, ezáltal folyton lemarad,
motiválatlan, érdektelenség jellemzi,
impulzív, türelmetlen, folyton beleszól a tanórába, indokolatlanul sokat kérdez,
nem szeret iskolába járni, szomatikus tüneteket produkál (hasfájás, hányás, hasmenés, stb.)
Ha a szülő, vagy a gyermekkel foglalkozó pedagógus bármilyen problémát észlel a gyermek iskolai teljesítményével, viselkedésével kapcsolatban érdemes feltérképezni a háttérben meghúzódó okokat. Ugyanis minél előbb feltérképezzük a teljesítményromlás, vagy folyamatos alacsony teljesítmény, viselkedésváltozás okait, annál előbb tudunk a gyermeknek segítséget nyújtani, így elkerülhetőek a negatív és egyre súlyosbodó következmények.

Az esetek hátterében sokféle probléma állhat, ezek feltérképezésére, diagnosztizálására, valamint ezt követően a fejlesztésre, terápiás ellátásra gyógypedagógus kollégánk, szükség esetén pszichológus kollégánk bevonásával, team munkában dolgoznak.

A vizsgálat kiterjed a gyermek:

fejlődéstörténetére (részletes anamnézis)
tanuláshoz, iskolához való viszonyára
tanulási szokásai, módszerei megismerésére
tanuláshoz szükséges részképességek felmérésére
olvasás, helyesírás, szövegértés, nyelvi kompetenciák vizsgálatára
számolás, matematikai felmérésre
figyelmének állapotára
érzelmi-szociális készségek feltérképezésére
A vizsgálat időtartama: kb. 90-120 perc

A vizsgálatot szóbeli megbeszélés követi, mely során a szakember ismerteti a vizsgálati tapasztalatait, valamint javaslatot tesz a gyermek fejlesztésére, további vizsgálatok elvégzésére (részletes mozgásvizsgálat, GOH-GMP, pszichológiai felmérés, stb.), illetve tanácsadás keretében segíti az otthoni tanulást.

Logopédiai vizsgálatok:

1. Komplex logopédiai vizsgálat (4 és fél éves kortól 12 éves korig):
A, Beszéd, nyelvi területek:
Kommunikációs szint:
 Kommunikációs igénye
 Spontán verbális megnyilvánulás
 Képtörténet alkotása
 Összefüggő szöveg alkotása, hallott mese tartalma
 Mondóka, vers mondása
 Beszédértés vizsgálata

Beszédállapot:
• Perifériás beszédszerveit tekintve fogazati eltérés, fogsorzáródási eltérés, nyelési eltérés, fiziológiás fogváltás megfigyelhető-e?
• Artikulációs izmainak tónusa milyen?
• Hangszíne normál, fátyolozott, rekedt, nazális?
• Hangja az átlagosnál mélyebb, magasabb?
• Normál hangerővel, halkan, hangosan beszél?
• Intonációja változatos, kifejező, kevésbé változatos, monoton?
• Az alapvető beszédszervi mozgások megfigyelése
Artikuláció vizsgálata:
• Spontán beszéd
• Izolált beszédhangok ejtése
• Önkorrekció megjelenik, nem jelenik meg?
• Mintaadást követően artikulációja javul, nem javul?

B, Expresszív és receptív nyelvi szintek:
• A beszédhangok hallási differenciálását képekkel, oppozíciós szópárokkal végezzük (Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, 15. sz. melléklet).
• A beszédhangok időtartam és zöngésség szerinti megkülönböztetése (GMP17).
• Verbális munkamemóriája, fonológiai feldolgozása, illetve reprodukciója változó hosszúságú, a magyar nyelvre jellemző fonotaktikai struktúrájú értelmetlen szavak ismétlése során (Magyar Álszóismétlési Teszt).
• A LAPP aktívszókincs-vizsgálat
• A Szókincs-elsajátítási Index (SZI) a receptív és expresszív szókincs bővülésének mutatója. A szókincs-elsajátítási képesség a Szóértés és a Képmegnevezés szubtesztekben elért teljesítményt foglalja magában.
• A PPL Nyelvi fejlettséget vizsgáló feladatsor alapján névutóhasználat és a főnévi allomorfok vizsgálata.
• A Magyar Mondatutánmondási Teszt (MAMUT) növekvő hosszúságú és változó szerkezeti komplexitású mondatok pontos, azonnali ismétlésén keresztül a morfoszintaktikai feldolgozást és a verbális munkamemóriát vizsgáló eljárás.
• A TROG Nyelvi Szerkezetek Megértése Teszt képkiválasztásos helyzetben vizsgálja a nyelvi fejlettség receptív oldalát.
• A hallás utáni megértésvizsgálat hallgatott mese segítségével. (GMP12)


A vizsgálat időtartama: kb. 90-120 perc
A vizsgálat végeztével szóbeli tájékoztatást ad a szakember a szülőnek a vizsgálat eredményéről, valamint javaslatot tesz a gyermek fejlesztésére, illetve tanácsadás keretében segíti az otthoni fejlesztést.
Ezután részletes írásos szakvélemény készül, melyet 15 napon belül megkap a szülő.

2. A megkésett beszédfejlődésű gyermek vizsgálata (2 és fél–3 éves kortól):
Első lépésként az édesanyával anamnézist (kórelőzmény) veszünk fel. A vizsgálat időtartama alatt megfigyeljük a gyermek és szülő kapcsolatát, játékát, viselkedését és azt is hogyan kommunikál.
Megfigyeljük, felmérjük, hogy:
• milyen a gyermek beszédállapota?
• mennyi a passzív és az aktív szókincse?
• milyen szinten van a nyelvtani elemek elsajátításában (ragot, toldalékot használ-e)?
• megjelent -e nála már a mondat?
• a beszédértés vagy a kifejező beszéd az érintettebb?
• echolál-e (szavakat jelentéstartalom nélkül ismétel)?
• a beszédszervei épek-e?
• van-e saját speciális nyelve (halandzsa nyelv, babanyelv, ikernyelv)?

Amennyiben szükséges kiegészítő vizsgálatokra küldjük a családot pl.: hallásvizsgálat, foniáter, pszichológus, mozgásvizsgálat, neurológia, stb.
A vizsgálat időtartama: kb. 60-90 perc
A vizsgálat végeztével szóbeli tájékoztatást ad a szakember a szülőnek a vizsgálat eredményéről, valamint javaslatot tesz a gyermek fejlesztésére, illetve tanácsadás keretében segíti az otthoni fejlesztést.
Kérésre írásos vélemény készül, melyet 15 napon belül megkap a szülő.

3. Az artikulációs zavar (= pöszeség) vizsgálata (4 és fél–5 éves kortól):
Az artikulációs zavart a köznyelvben pöszeségnek hívjuk, ez a hangképzési probléma. Azok a gyermekek tartoznak ide, akiknél az élettani pöszeség után is fennáll a beszédhiba, azaz nagycsoportos vagy kisiskolás korban még beszédükben előfordulnak torzan ejtett hangok, vagy hangcsere.

• Első lépés az anamnézis felvétele, mely során részletesen kikérdezzük az érintett előéletét (korábbi betegségek, szokások, hallás állapota, gyermekkori mozgásfejlődés, nyelvi fejlődés, szociokulturális háttér, stb.).
• Ezután megfigyeljük a gyermek spontán beszédét, beszélgetés, mesélés, versmondás vagy mondóka mondása során.
• Ezt követően három formában kérjük a hangok kiejtését: spontán megnevezéssel, izolált ejtéssel. és utánmondással (szó elején, szó végén és szóközben van az adott hang). A vizsgálathoz képanyagot használunk. (Logopédiai vizsgálatok kézikönyve)
• A beszéd vizsgálata mellett feltérképezzük a beszédszerveket (arc, száj, garat, állcsontok, fogazat, nyelv stb.), illetve ezek működését.
• Egyes esetekben felmerülhet a hallás vizsgálat elvégzése, ugyanis az artikulációs zavar adódhat abból is, hogy a gyermek nem hallja jól az adott hangot, ezért nem képes a helyes kiejtésre.

Esetlegesen elképzelhető, hogy be kell vonnunk más területek szakembereit is.Pl. foniátert, neurológust, pszichológust, stb. A kapott adatokat összegezzük, elemezzük és ezek alapján kerül meghatározásra a beszédterápia típusa.

A vizsgálat időtartama: kb. 60 perc
A vizsgálat végeztével szóbeli tájékoztatást ad a szakember a szülőnek a vizsgálat eredményéről.
Kérésre írásos vélemény készül, melyet 15 napon belül megkap a szülő.

4. Fonológiai zavar vizsgálata:

Miben más a fonológiai zavar?
Ebben az esetben nem a beszédszervek működésében, a hangképzésben van a hiba, hanem az agyi működésben. Ahhoz, hogy kiejtsünk egy szót, tudnunk kell, hogy milyen szegmentumokból (milyen hangokból) áll. Tudnunk kell, hogy az adott hangokat milyen sorrendben kell kiejtenünk ahhoz, hogy megkapjuk a kívánt szót.
Ebben az esetben fonológiai zavarról beszélünk.

A vizsgálat menete:

• Megegyezik az artikulációs zavar vizsgálatával, ugyanakkor kiegészítő vizsgálatokat végzünk.
• A beszédhangok hallási differenciálása képekkel, oppozíciós szópárokkal (Logopédiai vizsgálatok kézikönyve, 15. sz. melléklet).
• A beszédhangok időtartam és zöngésség szerinti megkülönböztetése (GMP17).
• Verbális munkamemória, fonológiai feldolgozás, illetve reprodukciója változó hosszúságú, a magyar nyelvre jellemző értelmetlen szavak ismétlése során (Magyar Álszóismétlési Teszt).
A vizsgálat időtartama: kb. 60 perc
A vizsgálat végeztével szóbeli tájékoztatást ad a szakember a szülőnek a vizsgálat eredményéről.
Kérésre írásos vélemény készül, melyet 15 napon belül megkap a szülő.

5. Szókincs vizsgálata (4 éves kortól 6 éves korig):
A gyermekek szókincsét többféle módon is megvizsgálhatjuk. Ezek a Magyarországon sztenderdizált módszerek.
• a LAPP aktívszókincs-vizsgálat (főnévi teljesítmény, igei teljesítmény)
• a WPPSI-IV Óvodás és Kisiskolás Intelligenciateszt két szubtesztjének felvétele, hogy a gyermek lexikai nyelvi szintjére vonatkozó információkat nyerjünk. A Szókincs-elsajátítási Index (SZI) a receptív és expresszív szókincs bővülésének mutatója. A szókincs-elsajátítási képesség a Szóértés és a Képmegnevezés szubtesztekben elért teljesítményt foglalja magában.
A vizsgálat végeztével szóbeli tájékoztatást ad a szakember a szülőnek a vizsgálat eredményéről, valamint javaslatot tesz a gyermek fejlesztésére, illetve tanácsadás keretében segíti az otthoni fejlesztést.
Kérésre írásos vélemény készül, melyet 15 napon belül megkap a szülő.
A vizsgálat időtartama: kb. 60 perc


6. Diszlexia veszélyeztetettség vizsgálata (5 éves kortól):
• artikuláció vizsgálata
• névutók használatának vizsgálata irányhármasság szerint (A PPL Nyelvi fejlettséget vizsgáló feladatsor alapján)
• lateralitás kialakulásának felmérése
• a Columbia gyors megnevezési feladat során a gyermeknek ismerős szimbólumokat, tárgyképeket kell megnevezni időnyomás alatt. A színek és tárgyképek megnevezése, tempója az összetett perceptuális, lexikális és motoros folyamatok szinkronizációjának milyenségét jelzi, mely az olvasástanulás problémamentességét vagy nehezítettségét előjelezve.
• A Bender Gestalt II. a vizuo-motoros koordináció mérésén keresztül a vizsgált gyermek neuropszichológiai funkciókról nyújt megbízható képet.Az egyszerű motoros és perceptuális képességeket feltáró feladatok lehetővé teszik a speciális vizuo-motoros deficitek azonosítását.
• Az iskolába lépő és 1. osztályos gyermekek néhány olvasási-írási alapkészségének vizsgálata (Lőrik-Májercsik ) a szókincs méretének és aktivizálásának, valamint a grammatikai és a hangtani (fonológiai) tudatosság fejlettségének megismerésére összeállított feladatsor.
• téri tájékozódás felmérése az Edtfeldt- féle feladatlap segítségével
• Matematikai alapok vizsgálata: mennyiség- és számfogalom; önálló számlálás; globális mennyiségfelismerés; mennyiségállandóság; a több, kevesebb, ugyanannyi matematikai fogalmakat értelmezése; számképek, ujjképek felismerése; az összeadás és kivonás műveletének értelmezése; eszközzel, eszköz nélküli elvégzésük.

A vizsgálat időtartama: kb. 60-90 perc
A vizsgálat végeztével szóbeli tájékoztatást ad a szakember a szülőnek a vizsgálat eredményéről.
Kérésre írásos vélemény készül, melyet 15 napon belül megkap a szülő.

A mozgásvizsgálat során életkornak megfelelő mozgásmintákon keresztül történik az aktuális mozgásállapot feltérképezése. A felmérés játékos formában, akadálypálya és eszközök használatával zajlik.

A vizsgálat fő területei:
• statikus és dinamikus egyensúly megfigyelése
• szem-kéz, szem-láb, két kéz koordináció
• fiziológiás mozgássor
• nagymozgások, járás, futás, utánzó mozgások
• testtudat/testséma
• mozgás-beszéd integráció
• mozgástervezés
• szenzoros érzékenység
• csecsemőkori reflexek
• együttműködés, figyelem

A gyermekek, elsősorban az óvodáskorúak és kisiskolások, de sok esetben még a nagyobbak sem képesek megfelelően jelezni, kommunikálni felénk a különböző testi és lelki szükségleteiket, problémáikat. Ezekre különböző indirekt módokon próbálják meg felhívni a figyelmünket. Ilyenek lehetnek a viselkedésváltozások, teljesítményromlás, különböző magatartási problémák, agresszivitás, iskolai nehézségek, különböző szabályozási zavarok, stb. Ezek hátterében sokféle probléma meghúzódhat (pl. szorongás, trauma, kognitív gyengeség), melyek feltérképezésére 3 alkalommal találkoznak pszichológus kolléganőnkkel.
Az első alkalom előtt: szülőkonzultáció (gyermek fejlődésének átbeszélése, családdinamika, konkrét probléma/ tünet részletes átbeszélése, amellyel a szülő a szakemberhez fordul)

Az első és második alkalom: gyermek állapotának felmérése különböző diagnosztikus eszközök alkalmazásával.

A második alkalom végén szóbeli tájékoztatást ad a pszichológus kolléganő a felmérés eredményéről, a további vizsgálatok szükségességéről, valamint a gyermekkel való foglalkozás/ terápia megkezdéséről, annak tervezéséről.

Lehetőség van komplex vizsgálatot kérni, mely magába foglalja a pszichológiai, gyógypedagógiai és mozgásvizsgálatot. Így team munkában együtt dolgoznak a szakemberek a gyermek minél komplexebb és hatékonyabb ellátása érdekében.

A pszichológiai állapotfelmérés időtartama: 2 x 60 perc

A pszichológiai állapotfelmérést minden esetben szülőkonzultáció előzi meg